A Footer legénységétől soha nem állt távol a hedonizmus, de a tegnapi napon talán kicsit túllőttünk a célon. Hosszas egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kihívást, hogy tényleg odategyük magunkat, és nem csak úgy ímmel-ámmal iszogatunk, hanem végre rendesen hazavágjuk magunkat. Örömmel jelentjük a jó hírt, hogy a küldetést sikeresen teljesítettük. Eddig a remek programok miatt szinte ki sem dugtuk az orrunkat a fesztivál területéről, tegnap délután viszont útra keltünk, és megnéztük mi újság odakint. 

Aki még esetleg nem járt Tokajban, annak azt javasoljuk, hogy mindenképpen pótolja ezt a hiányosságát, mert a magyar ember számára ez olyan kötelező zarándoklat, mint az araboknak eljutni Mekkába. Kezdőknek, haladóknak és profiknak is kiváló terep. A fesztiválozók ellépték a falu főutcáját, az árak kint kedvezőbbek és hiába a sok ember, az egész város szép és tiszta. Mindenki megtalálja a számára kedvező helyet, az is aki a puccos vendéglőket szereti és aki a szakadt kocsmákat. Mi egy hangulatos kis pincében töltöttünk el néhány órát, és teljesen elvesztettük a kapcsolatot a külvilággal. Furmint forever. Miután elfogyasztottunk 5 liter fröccsöt (persze fejenként) elbúcsúztunk a vendéglátóinktól, akikkel örök barátságot kötöttünk (erre ők valószínűleg máshogyan emlékeznek) és visszatértünk a fesztivál területére. A tegnapi nap után tudtuk, hogy nem lehet fokozni, és a pénteki nap programja egyébként sem volt valami ütős; belepillantottunk a Magna Cum Laude és a Kistehén zenekarok fellépéseibe, de teljesen hidegen hagyott bennünket, ezért inkább azzal szórakoztattuk magunkat, hogy próbáltunk megismerkedni a fesztiválozókkal. Hirtelen ötlettől vezérelve kitaláltuk, hogy megkeressük a fesztivál arcát, ami azt jelenti, hogy mindenféle embereket fotózgattunk ész nélkül :) Óriási sikerünk volt.

Vajon ő lett a fesztivál arca?

Ákos koncertje volt az egyetlen amit sikerült az elejétől a végéig megnéznünk. Nagyon sokan voltak rá kíváncsiak, nem véletlenül ő Magyarország egyik legnépszerűbb előadója. Megfordultunk már 1-2 koncerten, de ilyen elképesztően profi fény effekteket, háttérvetítést és világítást csak a legnagyobb külföldi előadóknál láttunk. Valószínűleg minden másodperce meg volt tervezve a koncertnek, látszott hogy iszonyatosan sok munka van benne. Ákossal kapcsolatosan elég markánsan megoszlanak a vélemények: valaki vagy szereti őt, vagy nem. Mi nem szeretnénk egyik oldalra sem állni, de azt el kell ismerni, hogy nem mindennapi show-t képes előadni. A körülbelül másfél órás programban felvonultatta a legfontosabb Ákos dalokat, mindenféle slágereket, és csak néha unalmas is volt 1-1 dal, a látványvilág kárpótolt bennünket.

Ezek után sajnos elvesztettük a fonalat, tovább mulatoztunk a JagerBarban néhány órácskát majd nyugovóra tértünk. A 2. nap fantasztikus koncertjei után várható volt, hogy a következő nap már nem lesz annyira erőteljes, a papírforma tehát bejött, de még mindig előttünk az utolsó nap! Aki csak tud, csatlakozzon!