Az acélember


Eljött a várva várt pillanat, minden Superman rajongó számára. Új köntösben, a legprofibb, és legújabb technikával elkészült a felfrissített Superman, Zack Snyder keze nyomán, aki többek közt a 300 és a a Watchmen – Az őrzők filmekért felel. A csatasorban mellé szegődött a Batman – trilógiával híressé vált Christopher Nolan, mint producer jeleskedett a film készítésében. Az alaptörténet mindenki számára adott, nézzük hát, hogy sikerült és milyen formában a vászonra vinni ez alkalommal.

Superman kibontva – mondhatnánk ezt is erre a részre (igen részre, mivel senki nem gondolhatta, hogy csak egy nagyfilmet csinálnak, és ennyi.)- , azaz szépen bemutatja az elejétől, hogyan kezdődött, hol lakott, és onnan miért kellett eljönnie. Ki volt az apja ( Russel Crowe), az anyja, az ellensége (Michael Shannon). Bár ebben az újraértelmezésben elég szürreális világképet kapunk a bolygójáról, az ott élőkről, és életvitelükről. Kicsit vegyítették Mátrix-szerű elképzelésekkel, miszerint egy nagy lombikbébi központ működik, amit megfűszereztek némi Gattaca-s génmanipulációval, abból a célból, hogy „mindenki tudja hol a helye”, azaz aki alsóbb- esetleg munkás osztályba született, az ne is vágyjon többre, és csak azzal a munkafolyamattal akarjon foglalkozni, amibe beleszületett.

De, mint minden társadalom, ez is elpusztította önmagát, a gonoszokat száműzték, a jók meghaltak, de egy kicsivel ez előtt megszületett Superman, aki természetes úton fogant, és jött a világra, abból a célból, hogy neki saját akarata és vágyai, egyben céljai lehessenek.




Ezután átcsapunk hirtelen a felnőttkorába, ahol végigjárhatjuk vele (a Világot) az összes Isten háta mögötti helyet, és munkát, egyben láthatjuk, hogy mennyi negatívummal kell szembesülnie az emberek részéről, és hogy mekkora önfegyelemre vall, hogy nem roppantja össze őket, egy másodperc alatt, hanem inkább továbbáll.

Mégpedig egy kutatócsoporthoz épül be, mint egy szürke folt, aki csak pakol nekik. Ugyanis találtak egy űrhajót, amit nem tudnak beazonosítani, ő viszont szeretne válaszokat kapni, hogy honnan, miért, mikor, jött, és ki is ő valójában.

Itt már belép a minden lében kanál Lois Lane (Amy Adams), aki talán eme műremek, akármelyik adaptációja közül az egyetlen vörös Lois. És karakterileg sem olyan, mint amilyet elképzeltünk, vagy megszoktunk, de természetesen követi hősünket, nem egy bajba sodródva ezzel, de persze Superman mindig megmenti. Alkalma nyílik a hajón beszélnie apja „kivetülésével”, megtud mindent, amit csak szeretne, és hazatér a farmra, ahol felnőtt.

Szívmelengető érzés Diane Lane-t újra filmvásznon látni, habár ebben a szerepkörben nyilván nem kellett megerőltetnie magát ( mint Clark anyja).

Ennek kapcsán újra visszatekintünk, hogy milyen volt a viszonya Clark-nak az apjával (Kevin Costner), milyen viszontagságokon ment keresztül kiskora óta, hogyan nevelték arra, hogy ne keltsen feltűnést, mert az emberek furcsán reagálnának rá. Ezzel kapcsolatban próbáltak is egy drámai szálat belefűzni, hogy mekkora erő kellett ahhoz, hogy visszafogja a képességét, mikor megmenthette volna az apját, de ő rá hallgatott. Viszont, volt egy értékes mondat, amit az apja mondott, miszerint az emberek félnek attól, amit nem ismernek. És rendszerint nem próbálják meg megérteni, hanem rögtön támadással válaszolnak.

Ezek után (nem kell izgulni), jön a jól kiérdemelt akció, amiért 3D jelzést megkapta, és a néző is jól megkapja a vizuális élményt, amiért ennyit fizetett. A gonoszok természetesen kiszabadulnak az űrbörtönükből, és mindent feltettek arra, hogy megtalálják Supermant. Megtalálták. A Földből egy új Kryptont akarnak csinálni, hogy a népük újraéledjen, és természetesen ebben a tervben náluk nem szerepel az emberekkel való együttélés.

Innentől jön a csihi-puhi, természetesen az összes lehetséges technikai eszközt bevetve, hogy ha már a történet el is sorvadt teljesen, legalább a képvilág lekösse a nézőt, hisz miért fizet, ha 3D? hát nem a velős történetért. Ami sajnálatos ez esetben, mert ha nem is entellektüel, de szeretni való története volt anno, ahol elhittük, és éreztük is, hogy például Lois és Superman egymásba szeret, nem pedig két kedves szó után, totál indokolatlanul kötődnek egymáshoz, és csókolják meg egymást…Ugyanez vonatkozik a nagy harcra is.

Viszont egyvalamit megköszönhetünk az alkotóknak, mégpedig azt, hogy még az x-rész előtt megcsinálták a „kezdeteket” és nem az ötödik leforgatott rész után akarnak még egy bőrt lehúzni a témáról(amikor természetesen már minden szereplő kiöregedett), hogy megcsinálják a hatodik, egyben első részt.

Látványra tényleg remek alkotás lett, történetileg mondjuk a 10-ből kap egy 3-ast, és még lehet, hogy ez is sok. Több, mint kétórás akciófilm, tapadós ruhákban, júni 20-tól a mozikban!


Egy-két netes játékkal kedveskedtek a készítők, ki lehet próbálni:

http://apps.warnerbros.com/manofsteel/flyinggame/us/?language=hu
http://apps.warnerbros.com/manofsteel/3dgame/us/?language=hu
http://apps.warnerbros.com/manofsteel/glyphgenerator/hu/


Szuszu

powered by Blogger | WordPress by Newwpthemes | Converted by BloggerTheme