Suzanne Collins: A kiválasztott – Túlélni a túlélhetetlent


Mivel egy trilógia harmadik, egyben befejező kötetéről van szó, nem könnyű okosakat írni. Azokat, akik már tudják, hogy mitől döglik a légy, nem untatnánk részletes tartalomismertetőkkel, ugyanakkor Az éhezők viadala-szüzeket sem szeretnénk kirekeszteni. Ilyenképpen próbálunk átfogó, de mégsem bő lére eresztett kritikát Önök elé tálalni, ahol a legfontosabb poénokat nem éri tarkólövés. Velünk tartanak? Igen? – Ezt mi is így gondoltuk.

Egyszer volt, hol nem, a távoli disztópiásan eltorzított jövőben él(t) egy Katniss Everdeen nevű lány. Otthona a hajdani Észak-Amerika, amelyet Katniss jelenében Panemnek hívnak. A lány a 12. körzetben él, amelynek lakói szénbányászatból tengődnek. Katniss húgával és édesanyjával nyomorog egy apró kunyhóban, apja évekkel korábban odaveszett egy bányaomlás során.

A lány hamar ráébred, hogy nem ülhet ölbe tett kézzel, mikor szerettei éheznek. A nagyobb testvér előjogán családfővé lép elő, és titkon vadászni jár. Az évek alatt összebarátkozik egy jóképű, csendes fiúval, Gale-el, aki legalább olyan jól bánik az íjjal, mint ő maga.  Ettől fogva együtt járják a körzetet körülölelő erdőt, hogy nyilaikkal kisebb-nagyobb állatokat terítsenek földre.

Katniss természetesen tudja, hogy nem csak ennyi az élet, tisztában van vele, hogy a Kapitólium az oka a konstans nyomorgásnak. A hatalom felügyeli, de egyben el is nyomja a körzetüket csak úgy, mint Panem további tizenegy kerületét. A Kapitólium a hajdan elpusztított 13. körzettel statuál példát, továbbá egy akkoriban elindított játékkal, Az éhezők viadalával tartja fenn a „rendet”.

A játék résztvevői 12-18 éves ifjak, akiket az aratásnapi ünnepség keretein belül sorsolnak ki. Minden kerületből egy fiú és egy lány kénytelen részt venni a halálig tartó küzdelemben. A show lényege, hogy a huszonnégy gyereket bezárják egy óriási arénába, ahol egyetlen dolguk van csupán: megölni mindenkit és ezzel megnyerni a játékot…

Katniss kis kitérővel egy perverz valóságshow kellős közepén találja magát, majd végtelen fondorlattal túléli a túlélhetetlent. Ezen a ponton kapcsolódik be a második kötet.

Bizony, lesz film is...

A Futótűzben már komoly a tét, ugyanis a Kapitólium vezetője, Snow elnök megérzi Katniss erejét, így újabb viadalra kényszeríti a lányt. Ezt a kalamajkát is sikerül valahogyan átvészelni, így jutunk el a harmadik kötetig.  Katniss él, bár alig. Tudja, hogy ő a nagy ellenállás arca (bizony!), de már ezt sem képes megfelelően kezelni. Az élete romokban áll (sajnos, nem árulhatjuk el miért), ideje jelentős részét a gyengélkedőn tölti. Ennek szellemében röppenünk végig a könyv több mint egynegyedén, pedig már ’majd elpusztulunk, hogy megtudjuk, hősnőnk ezúttal hogyan ússza meg az ütközetet (már ha egyáltalán megússza), és hogyan szabadítja fel a körzeteket (ha erre van esély).

Ez a regény hangulatát tekintve nagyon más, mint az előző két kötet. Sokkal sejtelmesebb, álomszerűbb minden mozzanat. Voltak olyan fejezetek, amelyeknél rendesen felszisszentünk, hogy „nem, ez nem lehetett így, biztos mindjárt kiderül, hogy ez is csak Katniss rémálmainak része”. Mivel erre utalás nem volt, el kellett fogadnunk, hogy az indokolatlan események is a történet részei.

Mindennek fényében meg kell, hogy mondjuk, hiányzott a viadal-fíling. Collins sokkal nehezebben fogta össze a szálakat most, hogy történetünk az arénán kívül játszódott. És mire mindenki a helyére kerül úgy nagyjából, már átrágtuk magunkat a könyv felén. Aztán persze beindulnak az események, és innentől már kevés kell, hogy robbanjon a tűzijáték. Az első kötet nagyszerűségét, és a második kötet lendületét e tájon sikerül utolérni. És ezzel végül is méltó befejezést kap a történet, amely bravúrral nélkülöz minden klisét, minden amerikai stílű pátoszt.

Úgy hisszük, Collins története még sokáig velünk marad és nem csak azért, mert film készült az első könyvből -  amelyet egyébként március végén mutatnak be a magyar mozik - , hanem azért is mert ez egy olyan remek disztópiás történet, amilyennel ritkán találkozik a kortárs-olvasó.


Írta: EveCarrot


Collins, Suzanne
Agave Könyvek, 2011
352 oldal
Kötés: papír / puha kötés
ISBN: 9786155049538

powered by Blogger | WordPress by Newwpthemes | Converted by BloggerTheme