Röhögőgörcsbe fulladó FILMharmonikusok – Darth Vaderék bevetették minden gonoszságukat


Csodálatos ötletnek tartottuk a FILMharmonikusok koncertet: filmzenék, amelyek a hozzájuk méltó monumentális körülmények között szólalnak meg, csaknem háromszáz fő, a kibővített Budafoki Dohnányi Zenekar és egy hatalmas kórus. Remek dolog. Csak a birodalmi rohamosztagosok köptek bele a levesbe…

Február 11-én sietni kellett, hogy odaérjünk a Papp László (Budapest Sport) Arénába, de a helyszínen kiderült, hogy felesleges volt a lovak közé csapni, hiszen rosszul emlékeztünk, és 7 helyett csak 8-kor kezdődik a koncert. Sebaj. Volt időnk szétnézni az épületben.

Megállapítottuk, hogy valamiért még nincsen FOOTER.HU szponzori páholy, majd, amikor megszólalt az első néhány dallam, azt, hogy nem biztos, hogy az aréna jó helyszínválasztás volt. A MÜPÁban a hangzás minden bizonnyal jobban tetszett volna, noha a második zenemű közepére kábé összeszedte magát a hangmérnöki stáb. Ettől függetlenül azért sajnáljuk, hogy az Apokalipszis mostból (is) ismert Wagner: A walkürök lovaglása kicsit vérszegényen szólalt meg.

Filmzenéket hallgatni egy ekkora zenekartól nem mindennapi élmény, pláne, hogyha egy hatalmas kivetítőn mutatják közben a filmrészleteket. Hidegrázós, életre szóló, kellemes, magunkról megfeledkezős dolog, na. Persze a zenekar sem bízott semmit a véletlenre, és olyan zenéket választottak ki, amelyek egészen biztosan ismerősen hangzanak a közönség legfiatalabb tagjainak is (feltűnően sok gyerek volt). Hallhattunk Morricone két dalát is a Volt egyszer egy vadnyugatból, aztán Vujicsics Tihamér és Werner Gábor remekművét, a Tenkes kapitányához írt zenéjüket, megszólalt Vangelis két dala is (1492 és Tűzszekerek), aztán jöttek filmdalok (Elton John nótája az Oroszlánkirályból, az utóbbi napokban nem épp jó hírrel címlapokra került Whitney Houston száma a Több, mint Testőrből, satöbbi.


Szabó Mariann szépen búcsúzott Whitney Houstontól


A plakátból persze sejteni lehetett, hogy nagy hangsúlyt kap majd a 80 éves John Williams életműve, (a Harry Potter, az Indiana Jones, a Jurassic Park mellett) előtérben Star Wars filmekhez írt dallamaival.

A FOOTER.HU szerkesztőségének régi meggyőződése, hogy Star Wars jelmezbe bújni legalább annyira perverz és nehezen magyarázható dolog, mint a latex búslakodó gyakori viselése. Hogyha pedig valaki ezt egyesületbe tömörülve, rendszeresen teszi, akkor jó mulatást kívánunk hozzá, de javasoljuk a PeCsa Star Wars klubját, vagy a bele sem merünk gondolni, milyen végkimenetelű tematikus Star Wars házibulikat, mert egy ekkora koncertet kabarévá silányítani egész egyszerűen geciség. Máshogy nem tudjuk megfogalmazni.

Tudniillik, amikor megszólalt a Csillagok Háborúja zenéje, jöttek a rohamosztagosok, Csubakka, Dart Vader, meg a többiek, és mint a négy évesek rohangáltak a zenekar előtt, és kardoztak, meg (fa)lézerpisztolyokkal lőtték egymást. Félreértés ne essék, szeretjük mi az idétlen tréfákat, sőt, hogyha nagyon berúgunk, mi is szoktunk Csubakkául beszélgetni, és – eláruljuk – partvisnyélbe énekelni meg azzal gitározni, de azért a nagy közönség előtti Leila hercegnőnek öltözést és fénykardozást nem biztos, hogy be mernénk mutatni.


Szerencsések vagyunk, hiszen a jegyet kaptuk, így nem fizettünk érte 10 000 forintot, azonban tökéletesen megértjük azokat a nézőket, akik a fénykardozást megelégelve, egy egyébként remek koncertről álltak föl, és mentek haza/leinni magukat. Ha fizettünk volna a jegyekért, nyilván megkeressük utána Darth Vadert és szétrúgjuk mindkét Halálcsillagját, arról már nem is beszélve, hogy kopaszra borotváljuk a wukit. (Egyébként inkább végig maradtunk, és halálra röhögtük magunkat kínunkban.)

A Budafoki Dohnányi Zenekarnak pedig minden tiszteletünkkel azt üzenjük, hogy szakítson meg nagyon gyorsan minden kapcsolatot a Birodalommal, és annak lázadóival is!

Gaben

powered by Blogger | WordPress by Newwpthemes | Converted by BloggerTheme