Rendhagyó cikkünk előző részében arról volt szó, hogy ki, mikor, miért építette a pusztuló Várkert bazárt, sőt, arról is lehetett olvasni, hogy milyen votl benne az élet, amikor Ifjúsági Parkként működött. Tudták, hogy sikerült addig baszakodni a felújítással, amíg a várkert felkerült a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé? Mindenesetre most megnézzük, hogy milyen volt, amikor rock n' roll szólt a helyen, és a jövőről is ejtünk pár szót!

Radnai Rudolf tanulmánya szerint a Parkban megfordult az egész magyar könnyűzenei élet. Aki ott nem mérette meg magát a közönség előtt, az nem számított a szakmában. Mindenki fellépett ott, sőt sokak onnan indultak az országos hírnév felé. A kezdetben csak szolid táncos hely a beatélet beindulásával a magyar rock legfontosabb központja lett. Voltak kifejezetten parkos zenekarok, melyeknek hetente, kéthetente volt itt koncertjük, és stabil 1-2000 fős törzsközönségük. Első korszakának (kb. '65-ig) tánczenekarai közül kiemelkedett a Bergendy és a Scampolo, majd a 60-as évek végének underground robbanásával itt lett a legnépszerűbb a Sakk Matt és a Mini, de megfordultak itt a nagyok is (Illés, Metró, Omega). A Park mindig teret engedett az amatőrizmusnak és az alternatívabb dolgoknak is, így például az 1971-es Szép lányok ne sírjatok című film koncertjeleneteit is itt forgatták a Kex és a Syrius közreműködésével.

Az Ifipark nem az ott játszott zene, vagy az ott rendezett programok minősége miatt vált legendássá. A korabeli programokat átböngészve ugyanis megállapítható, hogy bár a 60-as évek közepén fellépett és játszott itt a magyar élvonal - az Omega, az Illés, a Metró -, a fellépők többségét másodvonalbeli együttesek alkották.



A nagy együttesek egy idő után zenéjüket, teljesítményüket intellektuálisabbnak, művészibbnek tartották, mint amit a park körülményei biztosítani tudtak számukra. A három „nagy” együttes tagjainak nyilatkozataiban, visszaemlékezéseiben többször is lehet olvasni, hogy bár fontosnak tartották, de nem szerették igazából az Ifiparkot. Az Omega esetében ehhez hozzájárult egy konkrét sérelem is. A hatvanas évek elején ők és a Bergendy együttes versenyzett azért, hogy a park hivatalos (szerződtetett és fizetett) együttese legyen, s Rajnák a Bergendy mellett döntött. A parkot tehát nem a fellépő együttesek tették naggyá, hanem a légköre és egyedülállósága. Mert hiába nyíltak később Kőbányán, Csepelen és más külső kerületekben az Ifiparkhoz hasonló fellépőhelyek, ezek be is zártak, sosem tudtak olyanok lenni, mint „a park”. Park csak egy volt, s a légkör, az odajárók igénye létrehozott kifejezetten parkos zenekarokat.

Az első ilyen igazi parkos zenekar az 1968 elején megalakult Sakk-Matt együttes volt, bemutatkozó koncertjük 1968. május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban (Radics Béla, Harmath Albert, Hönig Rezső, Miklóska Lajos és Csuha Lajos). Magyarországon addig soha nem látott színpadi show: a fej fölötti gitározás, Radics Béla bravúros szájjal és foggal való pengetése először ekkor elkápráztatta el a közönséget.

Az ifipark első virágkora a hatvanas évek végén volt, sok ezer embert vonzó koncertjeivel. 1968-69-ben voltak legtöbben a koncerteken. 1968-ban egy Omega koncerten 7125, egy Illés koncerten 3640, egy Metró koncerten 2330 jegy kelt el. 1969. augusztus 20-án az Illés koncerten több mint 7000 jegy fogyott. Ezek igazán nagy tömegnek számítottak akkoriban, nem volt más olyan kulturális esemény, amely ennyi embert összehozott volna.

Akkoriban már volt néhány olyan koncert, ahol a színpad előtt a közönség előbb párosával, majd tömegesen „rázta magát”. Kialakult a csápolók hada. A 70-es évek elején, amikor egyébként is több korlátozást bevezettek (1974-től például nem árusítottak szeszesitalt) elkezdték tiltani a rázást, csápolást is. Ez a rendezői akció azonban sikertelen maradt.




A 70-es évek vége felé a magyar rockzene második nagy hullámában, sok más zenekar mellett a Piramis, a Mini és a P. Mobil adott teltházas koncerteket. Az 1977. augusztus 7. az Ifipark és talán az egész magyar rocktörténelem nagy napjának számít. Ezen a napon először és utoljára összeállt a nagy Radics Béla szuperkoncert a Budai Ifjúsági Parkban. Az előzenekar az alkalmilag összeállt Pege Aladár Blues Band volt. Ezt követte a régi Tűzkerék formációk egymás utáni fellépése (Nagy Kati, Tátrai Tibor), majd Taurus koncert következett, ezt követően a Som Lajossal fémjelzett Piramis koncert, és végén a Korál koncert, Balázs Fecóval.

Ekkor már a kemény rockra volt igény, s az ezzel járó külsőségekre: bőrös szerelésre, hosszú hajra, csizmára, szakadtságra. Az 1978-as év nézőcsúcsai a következők voltak: április 30-án a Piramis-P. Mobil közös koncertjén 10 ezer ember váltott jegyet, május 1-én a V Moto Rock-Korál közös koncertjére 3003, május 30-án a P. Mobil koncertre 3341 jegyet váltottak. A park népszerűségi listáját ebben az időben a P. Mobil vezette, második a Mini volt, harmadik a lengyel SBB, és a negyedik a Piramis.




1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával hatalmas tömeg akart bejutni, az elképesztő tolongásban a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. A Parkot 1981 tavaszáig nem is nyitották már ki. Az újranyitást követő időszak már csak a lassú haldoklás ideje volt. A nagy népünnepélyszerű bulik már ritkaságszámba mentek, majd 1984 szeptember 23-án a P. Mobil "Elektromos temetés" című koncertjével bezárták az Ifiparkot.




Az Ifipark, amely egy egész generációnak volt közös élményeket adó helyszíne, meglehetősen kiábrándító, siralmas képet mutat. A csodálatos atmoszférájú egykori rockaréna, melyet még ma is beleng a régi nagy bulik szelleme már csak omladozó műemlék, elhanyagolt műtermek, lerakott deszkák és téglák, betonkeverők, homokbuckák és a felvert gaz fogadja az arra járó látogatót. Ahol a koncertek előtt fiatalok ezrei álltak sorba bebocsátást várva, ma a madár se jár.




És, hogy mi hoz a jövő? Tavaly ősszel bejelentették, hogy a Vár lábánál lévő épületegyüttest 2014 márciusára rendbehozzák. Ha minden igaz, a felújítás két ütemben zajlik majd. Először a Lánchíd utcától a Palotába vezető lépcsőt, a vízhordó lépcsőt újítanák fel. A Duna-parttól a Palotáig egy nagyteljesítményű mozgójárdát is kialakítanának. A terv megnyitná a gyilokjárót is, így a Vár körüljárható lenne. A nagyléptékű, a Várkertbazár nagyobb részét érintő munkákat ősszel kezdenék el. Addig nem csak a pályázatokat, közbeszerzéseket kell lebonyolítani, de azt is ki kell találni, hogy mi lesz a létesítmény funkciója...