Az elsősorban fiatal felnőtteknek szánt regényözönből most ismét sikerült kicsippentenünk egy figyelemre érdemes darabot. DeStefano könyve mindenekelőtt szép. A borítója annyira ízléses, hogy az ember szíve szerint jól megharapdálná. A kép különlegessége, hogy nem az internetről vadászták le – ahogy az sok esetben tetten érhető -, hanem profi fotóst fogadtak fel, hogy a történethez illően, apró utalásokat rejthessenek el a fedlapon.


A Hervadás elején nem kell megküzdenünk mindenféle ózsdi felvezetéssel, vagy tájleírással, mert DeStefano egy erős, tartalmát tekintve súlyos képpel indít. In medias res. Azaz belecsapunk a lecsóba már az első oldalakon, és a távoli jövő Amerikájában találjuk magunkat. Mármint azon részén, amelyik még megmaradt belőle. A világ szomorú hellyé vált, az egykori nagy reményeket, mely szerint leküzdik végre a betegségeket és hosszú, fényes jövő áll az emberiség előtt, ledönti a tény: a kutatások során valami félresikerült. Az első nemzedéknél sikeres volt a változás, azonban a következő nemzedékek élete megpecsételődött. A fiúk huszonöt éves korig élnek, míg a lányok életkora mindössze húsz évre rúg.

A főhősnő, a tizenhat éves Rhine azonban történetünk kezdetéig nem panaszkodott. Szegényen, árván élt ugyan, de volt egy szerető iker bátyja, és a körülményekhez képest stabil élete. Ebből rángatják ki elrablói, akik egyenesen a pokol rózsaszín, illatos bugyraiba szállítják a mit sem sejtő fiatal lányt. Rhine már csak arra eszmél, hogy másik két lánnyal az oldalán kimondja a boldogító igent az ifjú és mocskosul gazdag Linden Vaughn-nak. A szabályok egyszerűek, kimondatlanok, de Linden apja által veretesekké lesznek. Szeretni kell Lindent, élni muszáj a mindenkori gazdag, buta és felületes arák életét ebben a műanyag világban, és gyermeket kell szülni az ifjú férjnek. Minél előbb, annál jobb, elvégre senki nem él örökké. Különösen az újdonsült asszonykák nem...


DeStefano ügyesen szövi a szálakat, története meglehetősen magával ragadó. Az a fajta könyv, amitől a befogadónak olyan érzése támad, hogy olvasta már és mégis, minden részlet új. Az írónő nyilván nem minden idők legnagyobb szerzője, noha megszelidíti még az oly kemény szívű kritikusok szívét is eszközeivel. A kezdés, az apró fordulatok, a mindennapiság érzékeltetése a rettenet szövetén át teszik jó olvasmánnyá a Hervadást.

Szürke délutánokra éppen jó társaság, mert olyannyira képes beszippantani oldalai közé ez a szépséges könyv, hogy egészen megfeledkezhetünk a valóságról. Ezt az oly érdekfeszítő és elgondolkodtató történetet bátran ajánlom a legtöbbünknek, akiket jelenleg a nem a mély filozófia és a klasszikus értelemben vett költőiség mozgat, mindinkább azoknak lesz pár napig hű társ e regény, akik egy velős és jól megírt történetben kívánnak fejest ugrani.




A Hervadás a vegyészkert-trilógia első darabja, ekképpen ne csodálkozzanak, ha rángatózni kezd a szájuk széle, amiért nem vehetik kézbe a második kötetet. A folytatásért a Cartaphilus Könyvkiadó munkatársait piszkálni ér! Kulturált módon, természetesen. Nekik ezúton is hálás szívvel köszönjünk a csodálatos első részt! Folytatásra fel...

***

Ha kedvük szottyan morfondírozni a további kötetek titkain, kattintsanak az alábbi képekre!


- EveCarrot




Cartaphilus, Budapest, 2013
408 oldal
ISBN: 9789632662756
Fordította: Farkas Nóra