Vajon könnyű, vagy épp nehéz dolga van akkor egy rendezőnek, hogyha egy fantasztikusan megírt, mély, fordulatos és már-már klasszikus történetet kell filmre vinnie? Mit vár a néző, mit szól a kritikus, meg lehet-e felelni egy olyan kiváló regény támasztotta követelményeknek, mint Szabó Magda Az ajtó című könyve?

A sztori nem tűnik túl bonyolultnak, világháború írta sors, némi homállyal, titkokkal, különleges személyiségekkel. Vannak ilyenek, és az olvasók/nézők szeretik is őket. Szabó Magda Emerencről szóló története azonban önéletrajzi ihletésű, és ez igen lényeges szempont ebben az esetben. Az igazi írónő (akit megfeleltethetünk a filmben szereplővel, Martina Gedeck alakításában) házvezetőnőjével, Emerenccel való kapcsolatáról van szó. Utóbbit Helen Mirren formálja meg.

Két erős jellemű nő, akiknek a kapcsolata folyamatos harc, párbaj, mégis valami érdekes bizalom és barátság alakul ki közöttük, miközben megjelenik a háború előtti és utáni Magyarország ma már valószerűtlennek tűnő, mesebeli képe.

A két színésznőn kívül Eperjes Károlyt kell megemlíteni, aki az írónő férjét játssza a történetben, és aki szerepe szerint a sokszor felgyűlő fesztültséget jól elhelyezett poénokkal oldja. Ragályi Elemér kamerabeállításai, a képi világ gyönyörű, leszámítva az Emerenc emlékeiben megjelenő vihart, amit mi bizony nem nagyon erőltettünk volna, nem csak, mert szarul néz ki, hanem mert tök felesleges.

Szerencsére azonban ez az emlék szinte el is tűnik a film végére, annyi marad meg, hogy Szabó István filmje különös szépségű történet ez (direkt nem filmet írtunk) az emberi tartásról, a titkokról és a szeretetről. Megtekintésre alapvetően javasoljuk, itt az előzetes is!


Az ajtó
színes, magyar-német filmdráma, 98 perc, 2012
rendező: Szabó István
író: Szabó Magda

Gaben