Néhány nappal ezelőtt egy ifjú szerző, Steiner Ádám regénye került a kezünkbe. Az olvasmány külleme a rajzolt borítóval igen megnyerő: a metróalagút szinte magába szippantja az érdeklődőt. A kalapos detektív figura pedig külön hangulatot kölcsönöz a kompozíciónak, miközben egyértelművé teszi az olvasó számára, hogy miféle könyvet tart a kezében. 

Ez a könyv amolyan semmiből jött varázslatként tört be az életembe. Megláttam a borítót és azonnal el akartam olvasni, tudni akartam mit tartogat a számomra a történet. Gabor Jeneiről azelőtt még sohasem hallottam, elképzelem, hogy önök sincsenek ezzel másképp. Nem is csoda, hisz ez a szerző első megjelent kötete. Jó volt így olvasni, remek volt nem tudni semmit a jelenségről, az íróról, a könyvről. Ha önök is vágynak a feljebb vázolt érzésre olvasás közben, akkor ne kattintsanak tovább, viszont ha szeretnének némi információhoz jutni a nagy beszerzés előtt, tartsanak velem!